Aktuális Híreink

Pályázati kiírás

 

Nagysáp Község Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, az 51/2007.(III.26.) Kormányrendelet alapján ezennel kiírja 2019. évre a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatók számára.

A pályázat benyújtásának módja:

A pályázatbeadáshoz a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerében (EPER-Bursa rendszer) egyszeri pályázói regisztráció szükséges, melynek elérése:

https://bursa.emet.hu/paly/palybelep.aspx

A pályázat önkormányzathoz történő benyújtásának módosított határideje: 2018. november 13. (kinyomtatva, aláírva)

Benyújtandó mellékletek:

-        Felsőoktatási intézmény által kitöltött eredeti hallgatói jogviszony-igazolás a 2018/2019. tanév első félévéről,

-         Igazolás a pályázó és a pályázóval egy háztartásban élők egy főre jutó havi   nettó jövedelméről

A pályázati kiírás részletesen megtekinthető: www.emet.gov.hu , vagy az önkormányzat hirdetőtábláján.

                       Balogh Miklós

                       polgármester

egyenlo

1415

Tájékoztatás

Az Esztergomi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság előadását a kéménysepréssel kapcsolatban ide kattintva megtekintheti: Kéményseprés 

Tájékoztató

Tisztelt Ebtartó!

Nagysáp területén az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B §-a alapján ismételten sor kerül az ebek összeírására a jogszabályban meghatározott adattartalommal.

A települési önkormányzat az ebösszeírás alapján az ebtartók által szolgáltatott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást köteles vezetni, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

Az eb tulajdonosa, vagy az eb tartója az ebösszeíráskor köteles az adatlapon feltüntetett adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

Az ebösszeíró adatlap átvehető a Bajóti Közös Önkormányzati Hivatalnál (Nagysáp Köztársaság tér 1.), továbbá letölthető a www.nagysap.hu honlapról.

Az ebösszeíró adatlapot ide kattintva letöltheti: Ebösszeíró adatlap

Az ebösszeíró adatlapot ebenként kell kitölteni és eljuttatni a Közös Önkormányzati Hivatal  részére az alábbi módokon:

-levélben postai úton (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1)

-a személyesen a Hivatalba,

-elektronikusan (aláírt szkennelt dokumentumot) a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre.

Az ebösszeíró adatlapok leadásának határideje: 2016. december 31.

                                                                                                Dr. Tarnóczy Tünde

                                                                                                   jegyző

123

k2k1

FELHÍVÁS!

Szeptemberben és októberben különösen nagy a legnagyobb testű hazai erdei vadak, a szarvasok elütésének veszélye.

Köztudott, hogy hazánkban népes szarvas populáció él és a szarvas állomány minősége is kiváló. A szarvasok sajátossága, hogy nem csak az erdőkben élnek és mozognak, hanem időnként a közúton haladók útját is keresztezik, amely komoly baleseti kockázatot jelenthet. Nem véletlen, hogy rendkívül sok helyen figyelmezteti a közutakon közlekedőket „Vadveszély” jelzőtábla.

Ősszel különösen nagy a szarvasok elütésének veszélye. Ez abból adódik, hogy szeptembertől november közepéig tart a „szarvasok násza” a szaknyelven barcogásnak nevezett üzekedési időszak. Ilyenkor szarvasokkal lakott területen kívül szinte bárhol találkozhatunk. A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, alapvető óvatosság, veszélyérzet és körültekintés nélkül szaladhatnak ki az úttestre. A veszélyt tovább fokozza, hogy a szarvasok többsége családi kötelékben, vagy kisebb csapatokban mozog, így igen nagy a valószínűsége annak, hogy a vadállatok nem magányosan jelennek meg az utakon.

A szarvas elütések következményei súlyosak lehetnek, hiszen ilyenkor általában nem csak a vadállat sérül meg, hanem a baleset a közlekedőkre, a járművezetőkre és utasaikra nézve is komoly veszélyekkel járhat. Évente többször hallhatunk olyan vadelütésekről, melyek személyi sérüléssel, vagy ritkábban emberi tragédiával végződnek. Ennek oka egyrészt, hogy az elütött vad a szélvédőt áttörve nagy erővel a gépjármű utasterébe csapódik, míg más esetekben a balesetet elkerülni szándékozó autós félre rántja a kormányt, s lehalad az úttestről, vagy összeütközik a szemből érkezővel.

Szarvasainkról

Két legjellemzőbb szarvasfajtánk: a gímszarvas és a dámvad.

A gímszarvas a legismertebb hazai szarvasféle, melyről érdemes tudni, hogy a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik. Marmagassága a 150 cm-t, testének tömege pedig a 300 kg-ot is elérheti. Legnagyobb számban a Dunántúlon. A szarvasbikák többnyire kis csapatokban, vagy egyedül mozognak, míg a tehenek inkább családi kötelékben élnek. A gímszarvas üzekedési időszaka szeptemberre és október elejére esik, különösen az alkonyati és az esti órák a veszélyesek a balesetek előfordulása szempontjából.

Másik hazai szarvasfélénk, a dámvad kisebb termetű és tömegű vadon élő állat. Alapvetően családokban él, üzekedési időszakuk október elejétől november közepéig tart (egy hónappal később, mint a gímszarvas esetében).

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tanácsai:

Lakott területen kívüli utakon vadállatokkal elvileg bárhol és bármikor találkozhatunk. Különösen számolni kell vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, melyeket „Vadállatok” veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket a táblákat ugyanis a közút kezelője a vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyez el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége.

A vadbalesetek megelőzésével kapcsolatban a leginkább ajánlható módszer a figyelem, a fokozott óvatosság, s a csökkentett haladási sebesség. A motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjármű vezetőköz képest. Ezért részükről a vadveszélyes útszakaszokon még inkább indokolt a lassúbb és óvatosabb közlekedés, s nem tanácsos a megengedett felső sebességértéket kihasználni.

Időnként előfordulhat, hogy a vadvédő kerítés esetleges hiányosságai, folytonosság-szakadásai miatt az autópályákon, vagy közvetlenül azok mellett vadállatokat látunk. Ilyen esetben nem csak indokolt, hanem egyenesen „kötelező” a lassító fékezés még akkor is, ha közvetlen veszélyt még nem tapasztalunk. Az autópályára tévedt vadállatok ugyanis a kerítéstől nem tudnak a veszélyes zónából kihaladni, s így pánikszerűen a gépjárművek közé rohanhatnak.

Fontos tudni, hogy vadállat észlelése esetén a távolsági fényszóró alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet, hiszen az úttesten lévő vad ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, s nem tud időben kitérni az ütközés elől. A tapasztalatok szerint az óvatos közlekedés mellett a hangjelzés alkalmazása már nagyobb segítséget jelenthet, hiszen az állatok többsége megijed az erős kürt hallatán, s menekülni akar a közeledő zajforrás elől.

Hasznos eszköze lehet még a vadelütések elkerülésének az ultrahangos vadriasztó síp, melyet a járműre rögzíthetünk, s a menetszél működteti. Az egyszerűbb kivitelű műanyag változatok már olcsón hozzáférhetők, hátrányuk viszont, hogy egy-két autómosás után letörhetnek, vagy a ragasztási felület megkopása miatt az eszköz a járműről menet közben leesik.

Ha őszi hónapokban lakott területen kívül közlekedünk, készüljünk fel előre a vadon élő állatok által okozott veszélyhelyzetekre, s tegyünk meg mindent a balesetek megelőzéséért!

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtó

eb1

eb2

file-page2

file-page1

Magánfőzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség

A magánfőző a desztilláló berendezés feletti tulajdonszerzést 15 napon belül köteles a tulajdonos bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz, első esetben ezt a bejelentést, a már meglévő berendezésekről 2015. január 15-éig kell teljesíteni.

A Magyar Közlöny MK 161/2014. évi számában november 26-án kihirdetett, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. Törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. Törvény alapján módosulnak a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény  ( továbbiakban: Jöt.)) egyes rendelkezései.

A Jöt módosításának célja az Európai Uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizációnak való megfelelés.

A magánfőzésre és a bérfőzésre vonatkozó szabályok 2015. január 1-től jelentős mértékben megváltoztak.  Magánfőzésnek továbbra is a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú párlat előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása minősül, de évente legfeljebb 50 liter mennyiségig.

2015. évtől a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság – nagysápi lakosok esetében, Nagysáp Község Önkormányzat Adóhatósága jár el. (Jöt. 5. § (9) bekezdés).

Változik a magánfőző definíciója is, magánfőzőnek az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy minősül, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A magánfőző az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a többletmennyiséget haladéktalanul köteles bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről (Jöt. 67/A. § (6) bekezdés).

A magánfőzésben előállított párlat adója évi 1.000.- forint,  melyet a magánfőzőnek kell megfizetnie, amely  a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele. A magánfőzőnek az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig – együtt – kell teljesítenie a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége { Jöt. 3. § (3) bekezdés, 5. § (9) bekezdés, 64. § (6) bekezdés, 67/A. § (4)  bekezdés}.

A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat párlat csak alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető (Jöt. 67/A. § (7) bekezdés) .

Fontos változás hogy 2015. január 1-től a magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. E tulajdonszerzés nem engedélyköteles. A bejelentésben meg kell adni a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot (Jöt. 67/A. § (1) bekezdés).

Ha 2015. január 1-ét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a bejelentést (Jöt. 5. § (9) bekezdés, 67/A. § (1) –(3)bekezdései, 128/K. § (1) bekezdés).

Az önkormányzati adóhatóság a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzésről szóló magánfőzői bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot az értesítést a teljesítést követő hónap 15 napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére (Jöt. 67/A. §. (5) bekezdés).

Az adóraktár részére történő értékesítéskor, illetve a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, a párlat eredetét a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatóság igazolás igazolja (Jöt. 67/A. § (8) bekezdés).

Magán főzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat után adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el (Jöt. 67/A. § (9) bekezdés.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően előállított párlatra a 2014. december 31-ét követően is az előállításkor érvényes rendelkezések az irányadók. A törvény hatályba lépését követően előállításra került párlatok tekintetében azonban már az új szabályokat kell alapul venni (Jöt. 128/K. § (2) bekezdés).

A bérfőzésben előállított párlat után is 2014. december 31. napjával megszűnik az eddigi 50 liter mennyiségig biztosított „ 0” forintos adómérték. 2015. január 1-től a szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőző alapanyagából előállított párlat adója egy bérfőzető részére legfeljebb 50 liter mennyiségig 167.000.- forint ( 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 835.- forint ), az 50 litert meghaladó mennyiségére 333.385.- forint ( 1 liter 50 térfogatszázalék alkohol tartalmú párlatra vetítve 1.667.- forint) (Jöt. 64. § (3) bekezdés).

Fontos változás, hogy az önkormányzatnak fizetendő évi 1.000.- forintos átalányadó ellenében 50 liter tiszta szesz, azaz 100 liter 50 térfogat százalékos alkoholtartalmú párlat állítható elő magánfőzésben. A saját fogyasztás céljából előállított párlat adómentessége 2015. január 1-től megszűnik, és amennyiben tárgyévben a magánfőző állít elő párlatot, 1.000.- forint/év átalányadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.

A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez, erre a célra szolgáló nyomtatványt letöltheti a http://www.nagysap.hu/index.php/nyomtatvanyok/ado linken.

Ügysegéd ügyfélfogadás helye:

Nagysáp Község Polgármesteri Hivatala

 

Ügyfélfogadási deje:

minden kedden 8.00-10.00 óráig

 

 

Tisztelettel: Balogh Miklós
polgármester