Tájékoztatás

Az Esztergomi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság előadását a kéménysepréssel kapcsolatban ide kattintva megtekintheti: Kéményseprés 

Tájékoztató

Tisztelt Ebtartó!

Nagysáp területén az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B §-a alapján ismételten sor kerül az ebek összeírására a jogszabályban meghatározott adattartalommal.

A települési önkormányzat az ebösszeírás alapján az ebtartók által szolgáltatott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást köteles vezetni, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

Az eb tulajdonosa, vagy az eb tartója az ebösszeíráskor köteles az adatlapon feltüntetett adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

Az ebösszeíró adatlap átvehető a Bajóti Közös Önkormányzati Hivatalnál (Nagysáp Köztársaság tér 1.), továbbá letölthető a www.nagysap.hu honlapról.

Az ebösszeíró adatlapot ide kattintva letöltheti: Ebösszeíró adatlap

Az ebösszeíró adatlapot ebenként kell kitölteni és eljuttatni a Közös Önkormányzati Hivatal  részére az alábbi módokon:

-levélben postai úton (2524. Nagysáp Köztársaság tér 1)

-a személyesen a Hivatalba,

-elektronikusan (aláírt szkennelt dokumentumot) a hivatal@nagysap.hu e-mail címre.

Az ebösszeíró adatlapok leadásának határideje: 2016. december 31.

                                                                                                Dr. Tarnóczy Tünde

                                                                                                   jegyző

FELHÍVÁS!

Szeptemberben és októberben különösen nagy a legnagyobb testű hazai erdei vadak, a szarvasok elütésének veszélye.

Köztudott, hogy hazánkban népes szarvas populáció él és a szarvas állomány minősége is kiváló. A szarvasok sajátossága, hogy nem csak az erdőkben élnek és mozognak, hanem időnként a közúton haladók útját is keresztezik, amely komoly baleseti kockázatot jelenthet. Nem véletlen, hogy rendkívül sok helyen figyelmezteti a közutakon közlekedőket „Vadveszély” jelzőtábla.

Ősszel különösen nagy a szarvasok elütésének veszélye. Ez abból adódik, hogy szeptembertől november közepéig tart a „szarvasok násza” a szaknyelven barcogásnak nevezett üzekedési időszak. Ilyenkor szarvasokkal lakott területen kívül szinte bárhol találkozhatunk. A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, alapvető óvatosság, veszélyérzet és körültekintés nélkül szaladhatnak ki az úttestre. A veszélyt tovább fokozza, hogy a szarvasok többsége családi kötelékben, vagy kisebb csapatokban mozog, így igen nagy a valószínűsége annak, hogy a vadállatok nem magányosan jelennek meg az utakon.

A szarvas elütések következményei súlyosak lehetnek, hiszen ilyenkor általában nem csak a vadállat sérül meg, hanem a baleset a közlekedőkre, a járművezetőkre és utasaikra nézve is komoly veszélyekkel járhat. Évente többször hallhatunk olyan vadelütésekről, melyek személyi sérüléssel, vagy ritkábban emberi tragédiával végződnek. Ennek oka egyrészt, hogy az elütött vad a szélvédőt áttörve nagy erővel a gépjármű utasterébe csapódik, míg más esetekben a balesetet elkerülni szándékozó autós félre rántja a kormányt, s lehalad az úttestről, vagy összeütközik a szemből érkezővel.

Szarvasainkról

Két legjellemzőbb szarvasfajtánk: a gímszarvas és a dámvad.

A gímszarvas a legismertebb hazai szarvasféle, melyről érdemes tudni, hogy a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik. Marmagassága a 150 cm-t, testének tömege pedig a 300 kg-ot is elérheti. Legnagyobb számban a Dunántúlon. A szarvasbikák többnyire kis csapatokban, vagy egyedül mozognak, míg a tehenek inkább családi kötelékben élnek. A gímszarvas üzekedési időszaka szeptemberre és október elejére esik, különösen az alkonyati és az esti órák a veszélyesek a balesetek előfordulása szempontjából.

Másik hazai szarvasfélénk, a dámvad kisebb termetű és tömegű vadon élő állat. Alapvetően családokban él, üzekedési időszakuk október elejétől november közepéig tart (egy hónappal később, mint a gímszarvas esetében).

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tanácsai:

Lakott területen kívüli utakon vadállatokkal elvileg bárhol és bármikor találkozhatunk. Különösen számolni kell vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, melyeket „Vadállatok” veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket a táblákat ugyanis a közút kezelője a vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyez el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége.

A vadbalesetek megelőzésével kapcsolatban a leginkább ajánlható módszer a figyelem, a fokozott óvatosság, s a csökkentett haladási sebesség. A motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjármű vezetőköz képest. Ezért részükről a vadveszélyes útszakaszokon még inkább indokolt a lassúbb és óvatosabb közlekedés, s nem tanácsos a megengedett felső sebességértéket kihasználni.

Időnként előfordulhat, hogy a vadvédő kerítés esetleges hiányosságai, folytonosság-szakadásai miatt az autópályákon, vagy közvetlenül azok mellett vadállatokat látunk. Ilyen esetben nem csak indokolt, hanem egyenesen „kötelező” a lassító fékezés még akkor is, ha közvetlen veszélyt még nem tapasztalunk. Az autópályára tévedt vadállatok ugyanis a kerítéstől nem tudnak a veszélyes zónából kihaladni, s így pánikszerűen a gépjárművek közé rohanhatnak.

Fontos tudni, hogy vadállat észlelése esetén a távolsági fényszóró alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet, hiszen az úttesten lévő vad ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, s nem tud időben kitérni az ütközés elől. A tapasztalatok szerint az óvatos közlekedés mellett a hangjelzés alkalmazása már nagyobb segítséget jelenthet, hiszen az állatok többsége megijed az erős kürt hallatán, s menekülni akar a közeledő zajforrás elől.

Hasznos eszköze lehet még a vadelütések elkerülésének az ultrahangos vadriasztó síp, melyet a járműre rögzíthetünk, s a menetszél működteti. Az egyszerűbb kivitelű műanyag változatok már olcsón hozzáférhetők, hátrányuk viszont, hogy egy-két autómosás után letörhetnek, vagy a ragasztási felület megkopása miatt az eszköz a járműről menet közben leesik.

Ha őszi hónapokban lakott területen kívül közlekedünk, készüljünk fel előre a vadon élő állatok által okozott veszélyhelyzetekre, s tegyünk meg mindent a balesetek megelőzéséért!

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtó