FELHÍVÁS!

Szeptemberben és októberben különösen nagy a legnagyobb testű hazai erdei vadak, a szarvasok elütésének veszélye.

Köztudott, hogy hazánkban népes szarvas populáció él és a szarvas állomány minősége is kiváló. A szarvasok sajátossága, hogy nem csak az erdőkben élnek és mozognak, hanem időnként a közúton haladók útját is keresztezik, amely komoly baleseti kockázatot jelenthet. Nem véletlen, hogy rendkívül sok helyen figyelmezteti a közutakon közlekedőket „Vadveszély” jelzőtábla.

Ősszel különösen nagy a szarvasok elütésének veszélye. Ez abból adódik, hogy szeptembertől november közepéig tart a „szarvasok násza” a szaknyelven barcogásnak nevezett üzekedési időszak. Ilyenkor szarvasokkal lakott területen kívül szinte bárhol találkozhatunk. A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, alapvető óvatosság, veszélyérzet és körültekintés nélkül szaladhatnak ki az úttestre. A veszélyt tovább fokozza, hogy a szarvasok többsége családi kötelékben, vagy kisebb csapatokban mozog, így igen nagy a valószínűsége annak, hogy a vadállatok nem magányosan jelennek meg az utakon.

A szarvas elütések következményei súlyosak lehetnek, hiszen ilyenkor általában nem csak a vadállat sérül meg, hanem a baleset a közlekedőkre, a járművezetőkre és utasaikra nézve is komoly veszélyekkel járhat. Évente többször hallhatunk olyan vadelütésekről, melyek személyi sérüléssel, vagy ritkábban emberi tragédiával végződnek. Ennek oka egyrészt, hogy az elütött vad a szélvédőt áttörve nagy erővel a gépjármű utasterébe csapódik, míg más esetekben a balesetet elkerülni szándékozó autós félre rántja a kormányt, s lehalad az úttestről, vagy összeütközik a szemből érkezővel.

Szarvasainkról

Két legjellemzőbb szarvasfajtánk: a gímszarvas és a dámvad.

A gímszarvas a legismertebb hazai szarvasféle, melyről érdemes tudni, hogy a legnagyobb szarvasfélék közé tartozik. Marmagassága a 150 cm-t, testének tömege pedig a 300 kg-ot is elérheti. Legnagyobb számban a Dunántúlon. A szarvasbikák többnyire kis csapatokban, vagy egyedül mozognak, míg a tehenek inkább családi kötelékben élnek. A gímszarvas üzekedési időszaka szeptemberre és október elejére esik, különösen az alkonyati és az esti órák a veszélyesek a balesetek előfordulása szempontjából.

Másik hazai szarvasfélénk, a dámvad kisebb termetű és tömegű vadon élő állat. Alapvetően családokban él, üzekedési időszakuk október elejétől november közepéig tart (egy hónappal később, mint a gímszarvas esetében).

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság tanácsai:

Lakott területen kívüli utakon vadállatokkal elvileg bárhol és bármikor találkozhatunk. Különösen számolni kell vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, melyeket „Vadállatok” veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket a táblákat ugyanis a közút kezelője a vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyez el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége.

A vadbalesetek megelőzésével kapcsolatban a leginkább ajánlható módszer a figyelem, a fokozott óvatosság, s a csökkentett haladási sebesség. A motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjármű vezetőköz képest. Ezért részükről a vadveszélyes útszakaszokon még inkább indokolt a lassúbb és óvatosabb közlekedés, s nem tanácsos a megengedett felső sebességértéket kihasználni.

Időnként előfordulhat, hogy a vadvédő kerítés esetleges hiányosságai, folytonosság-szakadásai miatt az autópályákon, vagy közvetlenül azok mellett vadállatokat látunk. Ilyen esetben nem csak indokolt, hanem egyenesen „kötelező” a lassító fékezés még akkor is, ha közvetlen veszélyt még nem tapasztalunk. Az autópályára tévedt vadállatok ugyanis a kerítéstől nem tudnak a veszélyes zónából kihaladni, s így pánikszerűen a gépjárművek közé rohanhatnak.

Fontos tudni, hogy vadállat észlelése esetén a távolsági fényszóró alkalmazása kifejezetten hátrányos lehet, hiszen az úttesten lévő vad ilyen esetekben általában riadtan a fény felé fordul, megdermed, s nem tud időben kitérni az ütközés elől. A tapasztalatok szerint az óvatos közlekedés mellett a hangjelzés alkalmazása már nagyobb segítséget jelenthet, hiszen az állatok többsége megijed az erős kürt hallatán, s menekülni akar a közeledő zajforrás elől.

Hasznos eszköze lehet még a vadelütések elkerülésének az ultrahangos vadriasztó síp, melyet a járműre rögzíthetünk, s a menetszél működteti. Az egyszerűbb kivitelű műanyag változatok már olcsón hozzáférhetők, hátrányuk viszont, hogy egy-két autómosás után letörhetnek, vagy a ragasztási felület megkopása miatt az eszköz a járműről menet közben leesik.

Ha őszi hónapokban lakott területen kívül közlekedünk, készüljünk fel előre a vadon élő állatok által okozott veszélyhelyzetekre, s tegyünk meg mindent a balesetek megelőzéséért!

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtó

Magánfőzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség

A magánfőző a desztilláló berendezés feletti tulajdonszerzést 15 napon belül köteles a tulajdonos bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz, első esetben ezt a bejelentést, a már meglévő berendezésekről 2015. január 15-éig kell teljesíteni.

A Magyar Közlöny MK 161/2014. évi számában november 26-án kihirdetett, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. Törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. Törvény alapján módosulnak a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény  ( továbbiakban: Jöt.)) egyes rendelkezései.

A Jöt módosításának célja az Európai Uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizációnak való megfelelés.

A magánfőzésre és a bérfőzésre vonatkozó szabályok 2015. január 1-től jelentős mértékben megváltoztak.  Magánfőzésnek továbbra is a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú párlat előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása minősül, de évente legfeljebb 50 liter mennyiségig.

2015. évtől a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság – nagysápi lakosok esetében, Nagysáp Község Önkormányzat Adóhatósága jár el. (Jöt. 5. § (9) bekezdés).

Változik a magánfőző definíciója is, magánfőzőnek az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy minősül, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A magánfőző az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a többletmennyiséget haladéktalanul köteles bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről (Jöt. 67/A. § (6) bekezdés).

A magánfőzésben előállított párlat adója évi 1.000.- forint,  melyet a magánfőzőnek kell megfizetnie, amely  a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele. A magánfőzőnek az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig – együtt – kell teljesítenie a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége { Jöt. 3. § (3) bekezdés, 5. § (9) bekezdés, 64. § (6) bekezdés, 67/A. § (4)  bekezdés}.

A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat párlat csak alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető (Jöt. 67/A. § (7) bekezdés) .

Fontos változás hogy 2015. január 1-től a magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. E tulajdonszerzés nem engedélyköteles. A bejelentésben meg kell adni a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot (Jöt. 67/A. § (1) bekezdés).

Ha 2015. január 1-ét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a bejelentést (Jöt. 5. § (9) bekezdés, 67/A. § (1) –(3)bekezdései, 128/K. § (1) bekezdés).

Az önkormányzati adóhatóság a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzésről szóló magánfőzői bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot az értesítést a teljesítést követő hónap 15 napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére (Jöt. 67/A. §. (5) bekezdés).

Az adóraktár részére történő értékesítéskor, illetve a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, a párlat eredetét a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatóság igazolás igazolja (Jöt. 67/A. § (8) bekezdés).

Magán főzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat után adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el (Jöt. 67/A. § (9) bekezdés.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően előállított párlatra a 2014. december 31-ét követően is az előállításkor érvényes rendelkezések az irányadók. A törvény hatályba lépését követően előállításra került párlatok tekintetében azonban már az új szabályokat kell alapul venni (Jöt. 128/K. § (2) bekezdés).

A bérfőzésben előállított párlat után is 2014. december 31. napjával megszűnik az eddigi 50 liter mennyiségig biztosított „ 0” forintos adómérték. 2015. január 1-től a szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőző alapanyagából előállított párlat adója egy bérfőzető részére legfeljebb 50 liter mennyiségig 167.000.- forint ( 1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 835.- forint ), az 50 litert meghaladó mennyiségére 333.385.- forint ( 1 liter 50 térfogatszázalék alkohol tartalmú párlatra vetítve 1.667.- forint) (Jöt. 64. § (3) bekezdés).

Fontos változás, hogy az önkormányzatnak fizetendő évi 1.000.- forintos átalányadó ellenében 50 liter tiszta szesz, azaz 100 liter 50 térfogat százalékos alkoholtartalmú párlat állítható elő magánfőzésben. A saját fogyasztás céljából előállított párlat adómentessége 2015. január 1-től megszűnik, és amennyiben tárgyévben a magánfőző állít elő párlatot, 1.000.- forint/év átalányadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.

A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez, erre a célra szolgáló nyomtatványt letöltheti a https://nagysap.hu/index.php/nyomtatvanyok/ado linken.

Ügysegéd ügyfélfogadás helye:

Nagysáp Község Polgármesteri Hivatala

Ügyfélfogadási deje:

minden kedden 8.00-10.00 óráig

Tisztelettel: Balogh Miklós
polgármester