afrikai sertéspestis

https://portal.nebih.gov.hu/hu/asp_telepulesek

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály 2.
2890 Tata, Új út 17. Tel.; (34) 795-125, e-mail: elba@komarom.gov.hu, KRID: 510678758
Ügyszám: KE/019/00232-26/2020.

Tárgy:Megállapított afrikai sertéspestis betegség miatt szigorúan korlátozott terület kijelölése és intézkedések elrendelése
Ügyintéző: dr. Karácsonyi Ottó
Tel.: 34/795-125

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály 2. mint első fokon eljárni jogosult élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az alábbi döntést hozza.

HATÁROZAT

A 253150 kódszámú vadgazdálkodási egység afrikai sertéspestis szempontjából fertőzöttként nyilvántartott teljes területét szigorúan korlátozott területnek (SZKT) nyilvánítom.
A szigorúan korlátozott területen bevezetendő intézkedések:
1) Az Esztergomi Járási Hivatalnak és a Tatabányai Járási Hivatalnak valamennyi sertéstartó telepet hatósági megfigyelés alá kell helyeznie. Valamennyi sertéstartó telepet és azok sertésállományát korcsoportok szerint nyilvántartásba kell venni az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.3.1.1 pontja szerint.
2) A gazdaságban lévő összes sertést a szállásán vagy más olyan helyen kell tartani, hogy vaddisznókkal ne érintkezhessenek.
3) A sertéstartó telepeken takarmányt, alomanyagot úgy kell elhelyezni, hogy vaddisznók ne férhessenek hozzá.
4) A sertéstartó épületek, illetve a telep ki- és bejáratánál megfelelő kéz- és lábfertőtlenítő eszközt kell elhelyezni és azt folyamatosan működtetni kell.
5) A sertéstelepek személyforgalmát a lehető legminimálisabbra kell korlátozni. Aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani az ASP elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.
6) A vaddisznóval érintkezett személyek csak átöltözés és fertőtlenítés után mehetnek sertéstartó gazdaságba.
7) Tilos a sertéstartó telepre bevinni a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrészét, illetve minden olyan anyagot vagy felszerelést, amely fertőződhetett az ASP vírusával.
8) Valamennyi sertéstartónak be kell tartania az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozata 6. függelékében foglalt, az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) követelményeket.
9) A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve kell megakadályoznia a házi sertések és a vaddisznók érintkezését. Azt a sertésállományt, amely a telep zártságára vonatkozó előírásnak az SZKT-vá való nyilvánítástól számított 90 napon belül nem felel meg, állami kártalanítás nélkül fel kell számolni.
10) Az SZKT-n belül minden választott (8 hét feletti) sertést egyedileg tartósan meg kell jelölni, a jelölést állami költségen kell végrehajtani. A feladatot hatósági állatorvosokkal, vagy ha ez nem megoldható, akkor szolgáltató állatorvosok Éltv. szerinti aktív közreműködésre kötelezésével kell megoldani. A jelölt sertésekről felvett nyilvántartást az állattartónál, a járási főállatorvosnál, valamint a Helyi Járványvédelmi Központban (HJK-ban) is meg kell őrizni. A feladat elvégzésért állami kártalanítás jár.
11) A sertéstartók kötelesek bejelenteni a saját célra történő vágást a járási főállatorvosnak legalább 48 órával a vágást megelőzően. A járási főállatovos a járványügyi kockázat alapján dönt a szükséges vizsgálatok (szükség esetén virológiai vizsgálat céljából történő mintaküldés) előírásáról. Amennyiben a járási főállatorvos – a kockázatok mérlegelése alapján – szükségesnek ítéli, az Éltv. alapján aktív közreműködésre kötelezett szolgáltató állatorvos elvégzi a levágásra kerülő sertés vizsgálatát, a mintavételt és mintaküldést. A feladat elvégzéséért állami kártalanítás jár.
12) A sertéstartóknak az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett. Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó köteles jelenteni a Helyi Járványvédelmi Központnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
13) Az elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani.
14) Élő sertések az állattartó telepet csak a járási főállatorvos előzetes engedélyével hagyhatják el. A járási főállatorvos az engedélyt az alábbiak szerint adja meg, függetlenül attól, hogy milyen kockázati területre és milyen célból – továbbtartásra vagy vágóhídra – kívánják kiszállítani a sertéseket.
Továbbtartásra vagy vágóhídra – közvetlen levágás céljából – történő szállítás esetén az engedély akkor adható meg, ha az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.3.7.3. pontja szerint elvégzett kedvező eredményű vérvizsgálatán túl az alábbi klinikai vizsgálatot a szállítást megelőzően legfeljebb 24 órán belül kedvező eredménnyel elvégezték. A telep valamennyi olyan alegységében (légterében) a hatósági állatorvosnak el kell végezni a sertések klinikai vizsgálatát, amelyekben az elszállítandó sertéseket tartják. A három hónaposnál idősebb sertések esetében e vizsgálatnak magában kell foglalnia a sertések egy részének hőmérőzését is. Legalább annyi sertést kell hőmérőzni, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi a láz kimutatását, ha az 10%-os gyakorisággal fordul elő ezen alegységekben. A szállítmányt a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendeletben előírt állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet a hatósági állatorvosnak ellen kell jegyeznie.
A kedvező eredményű klinikai vizsgálaton felül virológiai (PCR) vizsgálat céljára – az elszállítást megelőző 7 napon belül – alvadásban gátolt vért kell venni legalább annyi sertésből, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi 10%-os előfordulási gyakoriság kimutatását azon alegységek (légterek) mindegyikében, amelyekből szállítás történik. A vérvételezést hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni.
További feltétel, hogy csak olyan sertések szállíthatók el, amelyek vagy a telepen születtek, vagy legalább 30 napot ott tartózkodtak, valamint a telepre a szállítást megelőző 30 napon belül fertőzött területen található más állományból nem szállítottak be sertést. Az ilyen szállítmányokat hatósági állatorvosi igazolásnak is kísérnie kell, amelyben a hatósági állatorvos a fenti feltételek teljesülését igazolja. Továbbtartás céljából történő kiszállítás esetén a magyarországi rendeltetési helyen a fertőzött területről származó sertéseket legalább 40 napig karanténozni kell.
15) Az SZKT-n tartott sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje Európai Unión belüli kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, illetve harmadik országba nem szállíthatók, kivéve, ha a közösségi jogszabályokra, illetve harmadik ország előírásaira figyelemmel és az Országos Járványvédelmi Központ hozzájárulásával a Helyi Járványvédelmi Központ engedélyezi.
16) Tilos az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetése.
17) Az engedélyezett takarmány előállítótól származó, nyilvántartott takarmányforgalmazótól vásárolt keveréktakarmányokon kívül csak olyan saját termesztésű gabona és szálas takarmány etethető, amelyet felhasználás előtt legalább 90 napig vaddisznóktól elzártan tároltak. Friss, lekaszált füvet és egyéb zöldtakarmányt felhasználni az SZKT-n belül tilos.
18) Mielőtt a szalmát a sertések almozására használnák, azt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.
19) Minden sertéstartónak írásos állategészségügyi-járványvédelmi ellátási szerződést kell kötnie egy szolgáltató állatorvossal. A szolgáltató állatorvos köteles tájékoztatni az állattartót az állategészségügyi, járványvédelmi előírások betartásának rendjéről. Fel kell hívnia a sertéstartó figyelmét a hiányosságokra, és javaslatot kell tenni ezek kijavítására. A tájékoztatást dokumentálni kell és minden érintettnek alá kell írnia.
20) Tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata és ezen felül valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan ideiglenesen fel kell függeszteni a társas és az egyéni vadászatokat.
21) Egyéni vadászatot – minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével – az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ről folyamatos mintaküldés történik elhullott vaddisznókból a 8. függelék szerint. Egyéni és társas vadászatot – minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével – csak az állategészségügyi hatóság által szervezett járványvédelmi képzésen (a továbbiakban: járványvédelmi vadászképzés) részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat. Az a vendég- és bérvadász, aki a járványvédelmi vadászképzés eredményes elvégzését igazolni nem tudja, az SZKT-n csak az e képzést eredményesen elvégzett helyi vadász kíséretében vadászhat
22) Társas vadászatokat – minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével – az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a HJK vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ról rendszeresen történik mintaküldés elhullott vaddisznókból virológiai vizsgálat céljára (a 8. függelék szerint). A kérelmet a vadászatra jogosultnak a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 5 munkanappal – a HJK vezetője által meghatározott módon – kell írásban benyújtania. A kérelemben minden esetben a 7. függelék 1.1. pontjában foglalt adatokat – a zsigerelés helyének GPS koordinátáinak és az elejtett vaddisznók várható számának kivételével – az egyéb állatfajok vonatkozásában is meg kell adni, és az időközben esetleg bekövetkezett változásokról a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 72 órával írásos tájékoztatást kell adni. További feltétel, hogy vadászterület illetékes tájegységi fővadászának szakvéleménye alapján a területileg illetékes vadászati hatóság hozzájárulását adja a társas vadászat megtartásához a vadászatra kijelölt területen. Az engedélyben (és a hozzájárulásban is) szerepelnie kell, hogy
a) a vadászatra kijelölt terület térbeli kiterjedése nem haladja meg a 300 hektárt;
b) a vadászatra kijelölt területen vaddisznó búvóhely nincs;
c) a vadászatra kijelölt területen belül vaddisznó jelenlétére utaló egyéb jel sincs;
d) a vadászat lefolytatása várhatóan semmilyen zavarást nem okoz a vaddisznóállományban.
e) kutya csak apróvad vadászaton alkalmazható, nagyvad társas vadászat csak kutya nélküli terelő vadászat formájában tartható.
23) Ha a vadász az általa megfigyelt vaddisznó esetében az ASP-re gyanút keltő tüneteket (elsősorban kifejezett mozgászavar vagy véres váladék ürülése a testnyílásokból) tapasztal, akkor a vadásznak diagnosztikai célból ki kell lőnie az érintett egyedet vagy egyedeket és a tapasztalt klinikai tüneteket haladéktalanul jelentenie kell a HJK-nak. A továbbiakban a vadásznak a HJK utasításának megfelelően kell eljárnia.
24) A vadászatra jogosultak kötelesek írásban bejelenteni minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót. A bejelentésnek tartalmazni kell a hulla fellelési helyének földrajzi koordinátáit, vagy a helyszín részletes leírását. A vadászatra jogosultaknak aktívan keresniük kell az elhullott vaddisznókat.
25) Az elhullott vaddisznók, a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók, valamint az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt egyedek testének az ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni. Ennek érdekében gyűjtőhelyeket kell működtetni a vaddisznó testek összegyűjtésére és az ártalmatlanításra való elszállításig történő tárolására. Az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket is ezekre a gyűjtőhelyekre kell beszállítani.
26) Az SZKT-n a betegség első megállapítását követően a HJK az állománygyérítés érdekében engedélyezheti a vaddisznók egyedi diagnosztikai kilövését.
27) A diagnosztikai kilövés csak az arra vonatkozó aktív közreműködésre kötelező határozat alapján végezhető.
28) Minden állománygyérítés céljából kilőtt egészségesnek látszó egyedből, elhullott vaddisznóból és tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznóból mintát kell venni virológiai vizsgálat céljából.
29) A szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos. A diagnosztikai kilövés, illetve annak előkészítése céljából a vadászatra jogosult területéhez mérten, leshelyenként hetente 10-15 kg takarmányt helyezhet ki a leshelyek közelében kialakított szórókon. Csapdázás esetén csapdánként és alkalmanként 10-15 kg takarmány használható. A vadászatra jogosultnak nyilvántartást kell vezetnie az e célból felhasznált takarmányokról (hova, mikor, milyen, mennyi takarmányt helyezett ki). Egyéb fajok etetését úgy kell megoldani, hogy az ilyen célból kihelyezett takarmányhoz a vaddisznó ne férhessen hozzá.
30) Az SZKT-ről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki. A diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a HJK engedélyével, negatív eredményű vizsgálatok után – a vadászatra jogosult írásbeli kérésére – a vadászatra jogosult mint végső fogyasztó magánfogyasztásra az SZKT-n belül felhasználhatja.

Az érintett települések jegyzőjének, illetve az illetékes járási hivatal vezetőjének minderről a lakosságot tájékoztatni kell.

A határozat visszavonásig érvényes.

E döntés a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

A határozatot sérelmesnek tartó fél a véglegessé vált döntés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – közigazgatási pert indíthat.
„Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt ügyfelek számára a közigazgatási per iránti keresetlevél benyújtására elektronikus úton az IKR rendszeren keresztül, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak címzett elektronikus űrlap útján van lehetőség. Az IKR rendszer az alábbi úton érhető el: https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client.
Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken kívüli ügyfeleknek a keresetlevelet „A közigazgatási perrendtartásról” szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése alapján a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (9021 Győr, Szent István út 5.) címezve, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályánál benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.
A közigazgatási bírósági eljárás illetéke 30.000 Ft, az eljárás során azonban a feleket illeték feljegyzési jog illeti meg.

A határozat rendelkezései azonnal végrehajtandók.

INDOKOLÁS

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság afrikai sertéspestis vírust mutatott ki a 253150 kódszámú vadgazdálkodási egység (Gyermely, Szomor és Máriahalom községek közigazgatási területe) területén talált elhullott vaddisznókból.
„Az afrikai sertéspestis elleni védekezésről” szóló 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet) 15.§ (2) és (3) bekezdése és az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.1.5 pontja alapján a vaddisznókban megállapított afrikai sertéspestis másodlagos előfordulás miatt meghoztam a rendelkező részben elrendelt intézkedéseket.

A meghozott intézkedések részletes végrehajtási szabályait az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozata tartalmazza.
Határozatomat az FVM rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével hoztam meg.
Hatáskörömet „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi XLVI. törvény 51. § (3) u) pontja és „A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 18. § (7) b) pontja állapítja meg.
Illetékességemet „A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján állapítottam meg.

A döntés véglegességéről „Az általános közigazgatási rendtartásról” szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 82.§. (1) bekezdés alapján határoztam.

A határozat azonnali végrehajthatóságát az Ákr. 84. § a) pontjában leírtak alapján rendeltem el, mert a késedelmes végrehajtás súlyos kárral fenyegető helyzetet teremtene.

A bírósági felülvizsgálat lehetőségéről az Ákr. 114. §. (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.
Közigazgatási per kezdeményezése esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről a Kp. 5. § (1)(2), 13. § (3) d), 39. § (1) és 77. § (1)-(3) bekezdései alapján adtam tájékoztatást. Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetékéről és a perben a feleket megillető illeték feljegyzési jogról „Az illetékekről” szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján adtam tájékoztatást.

A kiadmányozás a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 42/2017. (II. 15.) számú utasításának II./3./2. pontjában foglaltak szerint történt.

Tata, 2020.03.10

Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Karácsonyi Ottó
főosztályvezető

A határozatot kapják:
1. Gyermelyi Zrt.
2. Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
3. Dági Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
4. Esztergomi Járási Hivatal
5. Tatabányai Járási Hivatal
6. Esztergomi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
7. Tatabányai Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
8. Országos Járványvédelmi Központ
9. Irattár
Tájékoztatásul kapják (elektronikus úton):
1. Kisbéri Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
2. Magyar Állatorvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezete
3. Komárom-Esztergom Megyei Vadászkamara
4. Valamennyi Komárom-Esztergom megyei tájegységi fővadász
5. Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztály

Záradék
Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező.
Ezen lap nem része az eredeti iratnak, kizárólag a jogszabályi megfelelőséghez szükséges záradékolás megjelenítését szolgálja.

Ügyszám: KE/019/00232-27/2020.

Tárgy: Megállapított afrikai sertéspestis betegség miatt szigorúan korlátozott terület kijelölése és intézkedések elrendelése

Ügyintéző: dr. Karácsonyi Ottó
Tel.: 34/795-125

HATÁROZAT

A 253250 kódszámú vadgazdálkodási egység afrikai sertéspestis szempontjából fertőzöttként nyilvántartott teljes területét szigorúan korlátozott területnek (SZKT) nyilvánítom.
A szigorúan korlátozott területen bevezetendő intézkedések:
1) Az Esztergomi Járási Hivatalnak valamennyi sertéstartó telepet hatósági megfigyelés alá kell helyeznie. Valamennyi sertéstartó telepet és azok sertésállományát korcsoportok szerint nyilvántartásba kell venni az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.3.1.1 pontja szerint.
2) A gazdaságban lévő összes sertést a szállásán vagy más olyan helyen kell tartani, hogy vaddisznókkal ne érintkezhessenek.
3) A sertéstartó telepeken takarmányt, alomanyagot úgy kell elhelyezni, hogy vaddisznók ne férhessenek hozzá.
4) A sertéstartó épületek, illetve a telep ki- és bejáratánál megfelelő kéz- és lábfertőtlenítő eszközt kell elhelyezni és azt folyamatosan működtetni kell.
5) A sertéstelepek személyforgalmát a lehető legminimálisabbra kell korlátozni. Aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani az ASP elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.
6) A vaddisznóval érintkezett személyek csak átöltözés és fertőtlenítés után mehetnek sertéstartó gazdaságba.
7) Tilos a sertéstartó telepre bevinni a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrészét, illetve minden olyan anyagot vagy felszerelést, amely fertőződhetett az ASP vírusával.
8) Valamennyi sertéstartónak be kell tartania az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozata 6. függelékében foglalt, az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) követelményeket.
9) A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve kell megakadályoznia a házi sertések és a vaddisznók érintkezését. Azt a sertésállományt, amely a telep zártságára vonatkozó előírásnak az SZKT-vá való nyilvánítástól számított 90 napon belül nem felel meg, állami kártalanítás nélkül fel kell számolni.
10) Az SZKT-n belül minden választott (8 hét feletti) sertést egyedileg tartósan meg kell jelölni, a jelölést állami költségen kell végrehajtani. A feladatot hatósági állatorvosokkal, vagy ha ez nem megoldható, akkor szolgáltató állatorvosok Éltv. szerinti aktív közreműködésre kötelezésével kell megoldani. A jelölt sertésekről felvett nyilvántartást az állattartónál, a járási főállatorvosnál, valamint a Helyi Járványvédelmi Központban (HJK-ban) is meg kell őrizni. A feladat elvégzésért állami kártalanítás jár.
11) A sertéstartók kötelesek bejelenteni a saját célra történő vágást a járási főállatorvosnak legalább 48 órával a vágást megelőzően. A járási főállatovos a járványügyi kockázat alapján dönt a szükséges vizsgálatok (szükség esetén virológiai vizsgálat céljából történő mintaküldés) előírásáról. Amennyiben a járási főállatorvos – a kockázatok mérlegelése alapján – szükségesnek ítéli, az Éltv. alapján aktív közreműködésre kötelezett szolgáltató állatorvos elvégzi a levágásra kerülő sertés vizsgálatát, a mintavételt és mintaküldést. A feladat elvégzéséért állami kártalanítás jár.
12) A sertéstartóknak az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett. Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó köteles jelenteni a Helyi Járványvédelmi Központnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
13) Az elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani.
14) Élő sertések az állattartó telepet csak a járási főállatorvos előzetes engedélyével hagyhatják el. A járási főállatorvos az engedélyt az alábbiak szerint adja meg, függetlenül attól, hogy milyen kockázati területre és milyen célból – továbbtartásra vagy vágóhídra – kívánják kiszállítani a sertéseket.
Továbbtartásra vagy vágóhídra – közvetlen levágás céljából – történő szállítás esetén az engedély akkor adható meg, ha az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.3.7.3. pontja szerint elvégzett kedvező eredményű vérvizsgálatán túl az alábbi klinikai vizsgálatot a szállítást megelőzően legfeljebb 24 órán belül kedvező eredménnyel elvégezték. A telep valamennyi olyan alegységében (légterében) a hatósági állatorvosnak el kell végezni a sertések klinikai vizsgálatát, amelyekben az elszállítandó sertéseket tartják. A három hónaposnál idősebb sertések esetében e vizsgálatnak magában kell foglalnia a sertések egy részének hőmérőzését is. Legalább annyi sertést kell hőmérőzni, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi a láz kimutatását, ha az 10%-os gyakorisággal fordul elő ezen alegységekben. A szállítmányt a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendeletben előírt állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet a hatósági állatorvosnak ellen kell jegyeznie.
A kedvező eredményű klinikai vizsgálaton felül virológiai (PCR) vizsgálat céljára – az elszállítást megelőző 7 napon belül – alvadásban gátolt vért kell venni legalább annyi sertésből, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi 10%-os előfordulási gyakoriság kimutatását azon alegységek (légterek) mindegyikében, amelyekből szállítás történik. A vérvételezést hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni.
További feltétel, hogy csak olyan sertések szállíthatók el, amelyek vagy a telepen születtek, vagy legalább 30 napot ott tartózkodtak, valamint a telepre a szállítást megelőző 30 napon belül fertőzött területen található más állományból nem szállítottak be sertést. Az ilyen szállítmányokat hatósági állatorvosi igazolásnak is kísérnie kell, amelyben a hatósági állatorvos a fenti feltételek teljesülését igazolja. Továbbtartás céljából történő kiszállítás esetén a magyarországi rendeltetési helyen az SZKT-ről származó sertéseket legalább 40 napig karanténozni kell.
15) Az SZKT-n tartott sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje Európai Unión belüli kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, illetve harmadik országba nem szállíthatók, kivéve, ha a közösségi jogszabályokra, illetve harmadik ország előírásaira figyelemmel és az Országos Járványvédelmi Központ hozzájárulásával a Helyi Járványvédelmi Központ engedélyezi.
16) Tilos az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetése.
17) Az engedélyezett takarmány előállítótól származó, nyilvántartott takarmányforgalmazótól vásárolt keveréktakarmányokon kívül csak olyan saját termesztésű gabona és szálas takarmány etethető, amelyet felhasználás előtt legalább 90 napig vaddisznóktól elzártan tároltak. Friss, lekaszált füvet és egyéb zöldtakarmányt felhasználni az SZKT-n belül tilos.
18) Mielőtt a szalmát a sertések almozására használnák, azt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.
19) Minden sertéstartónak írásos állategészségügyi-járványvédelmi ellátási szerződést kell kötnie egy szolgáltató állatorvossal. A szolgáltató állatorvos köteles tájékoztatni az állattartót az állategészségügyi, járványvédelmi előírások betartásának rendjéről. Fel kell hívnia a sertéstartó figyelmét a hiányosságokra, és javaslatot kell tenni ezek kijavítására. A tájékoztatást dokumentálni kell és minden érintettnek alá kell írnia.
20) Tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata és ezen felül valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan ideiglenesen fel kell függeszteni a társas és az egyéni vadászatokat.
21) Egyéni vadászatot – minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével – az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ről folyamatos mintaküldés történik elhullott vaddisznókból a 8. függelék szerint. Egyéni és társas vadászatot – minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével – csak az állategészségügyi hatóság által szervezett járványvédelmi képzésen (a továbbiakban: járványvédelmi vadászképzés) részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat. Az a vendég- és bérvadász, aki a járványvédelmi vadászképzés eredményes elvégzését igazolni nem tudja, az SZKT-n csak az e képzést eredményesen elvégzett helyi vadász kíséretében vadászhat
22) Társas vadászatokat – minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével – az első megállapítást követően – tekintet nélkül az első megállapítás óta eltelt időre – a HJK vezetője engedélyezheti, amennyiben az SZKT-ról rendszeresen történik mintaküldés elhullott vaddisznókból virológiai vizsgálat céljára (a 8. függelék szerint). A kérelmet a vadászatra jogosultnak a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 5 munkanappal – a HJK vezetője által meghatározott módon – kell írásban benyújtania. A kérelemben minden esetben a 7. függelék 1.1. pontjában foglalt adatokat – a zsigerelés helyének GPS koordinátáinak és az elejtett vaddisznók várható számának kivételével – az egyéb állatfajok vonatkozásában is meg kell adni, és az időközben esetleg bekövetkezett változásokról a vadászat tervezett időpontja előtt legalább 72 órával írásos tájékoztatást kell adni. További feltétel, hogy vadászterület illetékes tájegységi fővadászának szakvéleménye alapján a területileg illetékes vadászati hatóság hozzájárulását adja a társas vadászat megtartásához a vadászatra kijelölt területen. Az engedélyben (és a hozzájárulásban is) szerepelnie kell, hogy
a) a vadászatra kijelölt terület térbeli kiterjedése nem haladja meg a 300 hektárt;
b) a vadászatra kijelölt területen vaddisznó búvóhely nincs;
c) a vadászatra kijelölt területen belül vaddisznó jelenlétére utaló egyéb jel sincs;
d) a vadászat lefolytatása várhatóan semmilyen zavarást nem okoz a vaddisznóállományban.
e) kutya csak apróvad vadászaton alkalmazható, nagyvad társas vadászat csak kutya nélküli terelő vadászat formájában tartható.
23) Ha a vadász az általa megfigyelt vaddisznó esetében az ASP-re gyanút keltő tüneteket (elsősorban kifejezett mozgászavar vagy véres váladék ürülése a testnyílásokból) tapasztal, akkor a vadásznak diagnosztikai célból ki kell lőnie az érintett egyedet vagy egyedeket és a tapasztalt klinikai tüneteket haladéktalanul jelentenie kell a HJK-nak. A továbbiakban a vadásznak a HJK utasításának megfelelően kell eljárnia.
24) A vadászatra jogosultak kötelesek írásban bejelenteni minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót. A bejelentésnek tartalmazni kell a hulla fellelési helyének földrajzi koordinátáit, vagy a helyszín részletes leírását. A vadászatra jogosultaknak aktívan keresniük kell az elhullott vaddisznókat.
25) Az elhullott vaddisznók, a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók, valamint az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt egyedek testének az ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni. Ennek érdekében gyűjtőhelyeket kell működtetni a vaddisznó testek összegyűjtésére és az ártalmatlanításra való elszállításig történő tárolására. Az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket is ezekre a gyűjtőhelyekre kell beszállítani.
26) Az SZKT-n a betegség első megállapítását követően a HJK az állománygyérítés érdekében engedélyezheti a vaddisznók egyedi diagnosztikai kilövését.
27) A diagnosztikai kilövés csak az arra vonatkozó aktív közreműködésre kötelező határozat alapján végezhető.
28) Minden állománygyérítés céljából kilőtt egészségesnek látszó egyedből, elhullott vaddisznóból és tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznóból mintát kell venni virológiai vizsgálat céljából.
29) A szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos. A diagnosztikai kilövés, illetve annak előkészítése céljából a vadászatra jogosult területéhez mérten, leshelyenként hetente 10-15 kg takarmányt helyezhet ki a leshelyek közelében kialakított szórókon. Csapdázás esetén csapdánként és alkalmanként 10-15 kg takarmány használható. A vadászatra jogosultnak nyilvántartást kell vezetnie az e célból felhasznált takarmányokról (hova, mikor, milyen, mennyi takarmányt helyezett ki). Egyéb fajok etetését úgy kell megoldani, hogy az ilyen célból kihelyezett takarmányhoz a vaddisznó ne férhessen hozzá.
30) Az SZKT-ről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki. A diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a HJK engedélyével, negatív eredményű vizsgálatok után – a vadászatra jogosult írásbeli kérésére – a vadászatra jogosult mint végső fogyasztó magánfogyasztásra az SZKT-n belül felhasználhatja.

Az érintett települések jegyzőjének, illetve az illetékes járási hivatal vezetőjének minderről a lakosságot tájékoztatni kell.

A határozat visszavonásig érvényes.

E döntés a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken kívüli ügyfeleknek a keresetlevelet „A közigazgatási perrendtartásról” szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (1) bekezdése alapján a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (9021 Győr, Szent István út 5.) címezve, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályánál benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.

A közigazgatási bírósági eljárás illetéke 30.000 Ft, az eljárás során azonban a feleket illeték feljegyzési jog illeti meg.

A határozat rendelkezései azonnal végrehajtandók.

INDOKOLÁS

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság afrikai sertéspestis vírust mutatott ki a 253250 kódszámú vadgazdálkodási egység (Epöl és Bajna községek közigazgatási területe) területén állomány gyérítés céljából kilőtt vaddisznóból az ÁDI/2020/0008970/EK-GGDI5I számú eredményközlése szerint.
„Az afrikai sertéspestis elleni védekezésről” szóló 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet) 15.§ (2) és (3) bekezdése és az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozatának 2.2.1.5 pontja alapján a vaddisznókban megállapított afrikai sertéspestis másodlagos előfordulás miatt meghoztam a rendelkező részben elrendelt intézkedéseket.

A meghozott intézkedések részletes végrehajtási szabályait az Országos Főállatorvos 2/2020. számú határozata tartalmazza.

Határozatomat az FVM rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével hoztam meg.

Hatáskörömet „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi XLVI. törvény 51. § (3) u) pontja és „A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 18. § (7) b) pontja állapítja meg.
Illetékességemet „A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján állapítottam meg.
A döntés véglegességéről „Az általános közigazgatási rendtartásról” szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 82.§. (1) bekezdés alapján határoztam.
A határozat azonnali végrehajthatóságát az Ákr. 84. § a) pontjában leírtak alapján rendeltem el, mert a késedelmes végrehajtás súlyos kárral fenyegető helyzetet teremtene.
A bírósági felülvizsgálat lehetőségéről az Ákr. 114. §. (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.
Közigazgatási per kezdeményezése esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről a Kp. 5. § (1)(2), 13. § (3) d), 39. § (1) és 77. § (1)-(3) bekezdései alapján adtam tájékoztatást. Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetékéről és a perben a feleket megillető illeték feljegyzési jogról „Az illetékekről” szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján adtam tájékoztatást.
A kiadmányozás a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 42/2017. (II. 15.) számú utasításának II./3./2. pontjában foglaltak szerint történt.

Tata, 2020.03.10.

Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Karácsonyi Ottó

főosztályvezető

A határozatot kapják:
1. Bajnai Tölgyfalevél Vadásztársaság (18600911-2-11)
2. Bajnai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
3. Esztergomi Járási Hivatal
4. Esztergomi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
5. Országos Járványvédelmi Központ
6. Irattár
Tájékoztatásul kapják (elektronikus úton):
1. Kisbéri Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
2. Tatabányai Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
3. Magyar Állatorvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezete
4. Komárom-Esztergom Megyei Vadászkamara
5. Valamennyi Komárom-Esztergom megyei tájegységi fővadász
6. Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztály

Záradék
Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező.
Ezen lap nem része az eredeti iratnak, kizárólag a jogszabályi megfelelőséghez szükséges záradékolás megjelenítését szolgálja.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály

2890 Tata, Új út 17. Tel.; (34) 795-125, e-mail: elba@komarom.gov.hu, KRID: 510678758
Ügyszám: KE/019/00232-5/2020.

Tárgy: Megállapított afrikai sertéspestis betegség miatt fertőzött terület kijelölése és intézkedések elrendelése

Ügyintéző: dr. Karácsonyi Ottó
Melléklet: Település lista
Tel.: 34/795-125

A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály mint első fokon eljárni jogosult élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az alábbi döntést hozza.

HATÁROZAT

Vaddisznóban megállapított afrikai sertéspestis betegség elsődleges előfordulása miatt a 252350, 252450 és a 252750 kódszámú vadgazdálkodási egység teljes területét vaddisznókban előforduló afrikai sertéspestissel fertőzött területnek nyilvánítom.
A fertőzött területen bevezetendő intézkedések:
1) Az Esztergomi Járási Hivatalnak és a Tatabányai Járási Hivatalnak valamennyi sertéstartó telepet hatósági megfigyelés alá kell helyeznie. Valamennyi sertéstartó telepet és azok sertésállományát korcsoportok szerint nyilvántartásba kell venni az Országos Főállatorvos 2/2019. számú határozatának 2.3.3.1.1 pontja szerint.
2) A gazdaságban lévő összes sertést a szállásán vagy más olyan helyen kell tartani, hogy vaddisznókkal ne érintkezhessenek.
3) A sertéstartó telepeken takarmányt, alomanyagot úgy kell elhelyezni, hogy vaddisznók ne férhessenek hozzá.
4) A sertéstartó épületek, illetve a telep ki- és bejáratánál megfelelő kéz- és lábfertőtlenítő eszközt kell elhelyezni és azt folyamatosan működtetni.
5) A sertéstelepek személyforgalmát a lehető legminimálisabbra kell korlátozni. Aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani az ASP elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.
6) A vaddisznóval érintkezett személyek csak átöltözés és fertőtlenítés után mehetnek sertéstartó gazdaságba.
7) Tilos a sertéstartó telepre bevinni a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrészét, illetve minden olyan anyagot vagy felszerelést, amely fertőződhetett az ASP vírusával.
8) Valamennyi sertéstartónak be kell tartania az Országos Főállatorvos 2/2019. számú határozata 6. függelékében foglalt, az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) követelményeket.
9) A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve kell megakadályoznia a házi sertések és a vaddisznók érintkezését.
10) A sertéstartók kötelesek bejelenteni a saját célra történő vágást a járási főállatorvosnak legalább 48 órával a vágást megelőzően. A járási főállatovos a járványügyi kockázat alapján dönt húsvizsgálat, illetve a virológia vizsgálat céljából történő mintaküldés
előírásáról. Amennyiben a járási főállatorvos – a kockázatok mérlegelése alapján – szükségesnek ítéli, az általa megbízott szolgáltató állatorvos elvégzi a levágandó sertés ante- és postmortem vizsgálatát és az esetleges mintaküldést.
11) A sertéstartóknak az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató állatorvosnak, ha ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett. Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó köteles jelenteni a járási hivatalnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
12) Az elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani.
13) Élő sertések az állattartó telepet csak a járási főállatorvos előzetes engedélyével hagyhatják el. A járási főállatorvos az engedélyt az alábbiak szerint adja meg, függetlenül attól, hogy milyen kockázati területre és milyen célból – továbbtartásra vagy vágóhídra – kívánják kiszállítani a sertéseket.
Továbbtartásra vagy vágóhídra – közvetlen levágás céljából – történő szállítás esetén az engedély akkor adható meg, ha az Országos Főállatorvos 2/2019. számú határozata 2.3.3.7.3. pontban leírt vérvizsgálat kedvező eredményén túl az alábbi klinikai vizsgálatot a szállítást megelőzően legfeljebb 24 órán belül kedvező eredménnyel elvégezték. A telep valamennyi olyan alegységében (légterében) a hatósági állatorvosnak el kell végezni a sertések klinikai vizsgálatát, amelyekben az elszállítandó sertéseket tartják. A három hónaposnál idősebb sertések esetében e vizsgálatnak magában kell foglalnia a sertések egy részének hőmérőzését is. Legalább annyi sertést kell hőmérőzni, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi a láz kimutatását, ha az 10%-os gyakorisággal fordul elő ezen alegységekben. A szállítmányt a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendeletben előírt állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet a hatósági állatorvosnak ellen kell jegyeznie.
A kedvező eredményű klinikai vizsgálaton felül virológiai (PCR) vizsgálat céljára – az elszállítást megelőző 7 napon belül – alvadásban gátolt vért kell venni legalább annyi sertésből, amennyi 95%-os biztonsággal lehetővé teszi 10%-os előfordulási gyakoriság kimutatását azon alegységek (légterek) mindegyikében, amelyekből szállítás történik. A vérvételezést hatósági állatorvos felügyelete mellett kell végezni.
További feltétel, hogy csak olyan sertések szállíthatók el, amelyek vagy a telepen születtek, vagy legalább 30 napot ott tartózkodtak, valamint a telepre a szállítást megelőző 30 napon belül fertőzött területen található más állományból nem szállítottak be sertést. Az ilyen szállítmányokat hatósági állatorvosi igazolásnak is kísérnie kell, amelyben a hatósági állatorvos a fenti feltételek teljesülését igazolja. Továbbtartás céljából történő kiszállítás esetén a magyarországi rendeltetési helyen a fertőzött területről származó sertéseket legalább 40 napig karanténozni kell.
14) A fertőzött területen tartott sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje Európai Unión belüli kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, illetve harmadik országba nem szállíthatók, kivéve, ha a közösségi jogszabályokra, illetve harmadik ország előírásaira figyelemmel és az Országos Járványvédelmi Központ hozzájárulásával a járási hivatal engedélyezi.
15) Tilos az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetése.
16) Az engedélyezett takarmány előállítótól származó, nyilvántartott takarmányforgalmazótól vásárolt keveréktakarmányokon kívül csak olyan saját termesztésű gabona és szálas takarmány etethető, amelyet felhasználás előtt legalább
30 napig vaddisznóktól elzártan tároltak. Friss, lekaszált füvet és egyéb zöldtakarmányt felhasználni a fertőzött területen belül tilos.
17) Mielőtt a szalmát a sertések almozására használnák, azt 90 napig olyan helyen kell tárolni, ahol vaddisznó nem férhet hozzá.
18) Tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata és ezen felül valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan ideiglenesen fel kell függeszteni a társasvadászatokat. A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni vadászatot csak járványvédelmi képzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat. Az a vendég- és bérvadász, aki a járványvédelmi vadászképzés eredményes elvégzését igazolni nem tudja, a fertőzött területen a csak az e képzést eredményesen elvégzett helyi vadász kíséretében vadászhat. A fertőzött területen a vaddisznó állomány gyérítését a 2/2019. Országos Főállatorvosi határozat 2.3.2.4. pontjában meghatározott diagnosztikai kilövéssel kell végrehajtani.
19) A vadászatra jogosultak kötelesek írásban bejelenteni minden tudomásukra jutott elhullott vaddisznót. A vadászatra jogosultaknak aktívan keresniük kell az elhullott vaddisznókat.
20) Az elhullott vaddisznók, valamint a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni. Ennek érdekében gyűjtőhelyeket kell működtetni a vaddisznó testek összegyűjtésére és az ártalmatlanításra való elszállításig történő tárolására. Az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket is ezekre a gyűjtőhelyekre kell beszállítani.
21) A szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos. A vaddisznóállomány gyérítése, illetve annak előkészítése céljából a vadászatra jogosult területéhez mérten, havonta legfeljebb 10 kg/km2 takarmányt helyezhet ki a leshelyek közelében kialakított szórókon. A vadászatra jogosultnak nyilvántartást kell vezetnie az e célból felhasznált takarmányokról (hova, mikor, milyen takarmányt helyezett ki).
22) A fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki. A diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a Járási Hivatal engedélyével, negatív eredményű vizsgálatok után – a vadászatra jogosult kérésére – a vadászatra jogosult mint végső fogyasztó magánfogyasztásra felhasználhatja.

Az érintett települések jegyzőjének, illetve az illetékes járási hivatal vezetőjének minderről a lakosságot tájékoztatni kell.

A határozat visszavonásig érvényes.

E döntés a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

A határozatot sérelmesnek tartó fél a véglegessé vált döntés ellen – jogszabálysértésre hivatkozással – közigazgatási pert indíthat.
„Az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt ügyfelek számára a közigazgatási per iránti keresetlevél benyújtására elektronikus úton az IKR rendszeren keresztül, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak címzett elektronikus űrlap útján van lehetőség. Az IKR rendszer az alábbi úton érhető el: https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client.
Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken kívüli ügyfeleknek a keresetlevelet „A közigazgatási perrendtartásról” szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban:
Kp.) 39. § (1) bekezdése alapján a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított 30 napon belül kell a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (9021 Győr, Szent István út 5.) címezve, de a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályánál benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz.

A közigazgatási bírósági eljárás illetéke 30.000 Ft, az eljárás során azonban a feleket illeték feljegyzési jog illeti meg.

A határozat rendelkezései azonnal végrehajtandók.

INDOKOLÁS

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság afrikai sertéspestis vírust mutatott ki a Szomor község külterületén talált elhullott vaddisznóból, ezért az Országos Főállatorvos ÉFHÁT/44-1/2020. számú utasításában elrendelte a rendelkező részben felsorolt vadászati egységek területének fertőzötté nyilvánítását.
„Az afrikai sertéspestis elleni védekezésről” szóló 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet (továbbiakban: FVM rendelet) 15.§ (2) és (3) bekezdése és az Országos Főállatorvos ÉFHÁT/44-1/2020. számú ügyiratában foglaltak alapján a vaddisznókban megállapított afrikai sertéspestis elsődleges előfordulás miatt meghoztam a rendelkező részben elrendelt intézkedéseket.

A meghozott intézkedések részletes végrehajtási szabályait az Országos Főállatorvos 2/2019. számú határozata tartalmazza.
Határozatomat az FVM rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével hoztam meg.
Hatáskörömet „Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi XLVI. törvény 51. § (3) u) pontja és „A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 383/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 18. § (7) b) pontja állapítja meg.
Illetékességemet „A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról” szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján állapítottam meg.

A döntés véglegességéről „Az általános közigazgatási rendtartásról” szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) 82.§. (1) bekezdés alapján határoztam.

A határozat azonnali végrehajthatóságát az Ákr. 84. § a) pontjában leírtak alapján rendeltem el, mert a késedelmes végrehajtás súlyos kárral fenyegető helyzetet teremtene.
A bírósági felülvizsgálat lehetőségéről az Ákr. 114. §. (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.
Közigazgatási per kezdeményezése esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről a Kp. 5. § (1)(2), 13. § (3) d), 39. § (1) és 77. § (1)-(3) bekezdései alapján adtam tájékoztatást. Az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás illetékéről és a perben a feleket megillető illeték feljegyzési jogról „Az illetékekről” szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján adtam tájékoztatást.

A kiadmányozás a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 42/2017. (II. 15.) számú utasításának II./3./2. pontjában foglaltak szerint történt.

Tata, 2020.02.18.

Dr. Kancz Csaba kormánymegbízott nevében és megbízásából:
Dr. Karácsonyi Ottó
főosztályvezető

A határozatot kapják:
1. Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
2. Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.
3. Aranykalász Vadásztársaság
4. Lábatlan, Nyergesújfalu, Süttő, Baj, Vértesszőlős Jegyzője
5. Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
6. Táti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
7. Esztergomi Járási Hivatal
8. Tatai Járási Hivatal
9. Tatabányai Járási Hivatal
10. Esztergomi Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
11. Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály
12. Országos Járványvédelmi Központ
13. Irattár
Tájékoztatásul kapják (elektronikus úton):
1. Komárom-Esztergom Megye Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztállyal rendelkező járási hivatalai
2. Valamennyi megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztálya
3. Magyar Állatorvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezete
4. Komárom-Esztergom Megyei Vadászkamara
5. Valamennyi Komárom-Esztergom megyei tájegységi fővadász
6. Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földművelésügyi Osztály

Melléklet

Záradék
Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező.
Ezen lap nem része az eredeti iratnak, kizárólag a jogszabályi megfelelőséghez szükséges záradékolás megjelenítését szolgálja.

admin.nagysap
február 27, 2020
621
No Comments
Aktuális Híreink

admin.nagysap

afrikai sertéspestis

Related posts